A Borsod24 az elmúlt napokban többször is foglalkozott az egykori polgármesteri tanácsadó, Szvoboda László búcsúlevelével, amelyben kemény kritikával illeti a Miskolc ellenzéki városvezetésének politikusait. Az írásban és az azt követő váratlan interjúban a szerző a szerinte kritikus helyzet egyik felelőseként külön megnevezi Mokrai Mihályt, a DK helyi politikusát, aki nálunk reagált először a vádakra.
Akit esetlegesen elkerültek a megyeszékhely legfontosabb hírei az elmúlt napokban, itt találja a lemondott tanácsadó e-mail-jét, itt elemezheti a megyei propagandalapnak adott meglepő interjúját, itt olvashatja el Veres Pál eseményeket követő reakcióját, illetve itt tájékozódhat a várost vezető frakció vezetőjének álláspontjáról.
Miután önt és a DK-t szólította meg a legkonkrétabban az ominózus levél, elsőként tisztázzuk azt, mit gondol a polgármester egyik legfontosabb tanácsadójának távozásáról, illetve arról, hogy nem éppen hétköznapi búcsúlevelet írt a képviselőknek?
Véleményem szerint a DK az egyik legdemokratikusabb párt, így számunkra a véleménynyilvánítás lehetősége alapérték. Mindegy, milyen formában történik, ha az történetesen búcsúlevél műfajban születik, azt is el tudjuk fogadni. Mint ahogy sok más véleményt, ezt is tudomásul veszük, értékeljük, szintetizáljuk és levonjuk a megfelelő konzekvenciákat.
Ugyanakkor fontos hozzátenni: Szvoboda László úr egy politológus, aki Veres Pál polgármester tanácsadója volt. A DK miskolci elnökségének és frakciócsoportjának, illetve a Velünk a Város frakciójának nincs kapcsolata a személyével.
Mégis mennyire tartja jogosnak a polgármestert, a frakció tagjait és a DK-t ért kritikákat, és mit gondol azokról?
A frakciócsoport, a frakció, a városvezetés és a polgármester is nehéz helyzetben van, mert folyamatosan küzdünk a város működőképességének fenntartásáért. A választók bizalmából a Velünk a Város Frakció – amelynek a DK is része – és Veres Pál polgármester úr kapott felhatalmazást a Miskolc Megyei Jogú Város vezetésére. Ez továbbra sem változott. Ami a rengeteg kritikát illeti, amelyet megfogalmazott a tanácsadó úr: véleményünk szerint talán csak az önkritika hangja hiányzik.
Ön szerint miért volt szüksége a távozó kollégának arra, hogy a kormánypropaganda lapjában adjon interjút a történtekről?
Erről a kérdésről a tanácsadó urat kell megkérdezni. Valószínűleg az általa megírt levél nem kapott elég nagy nyilvánosságot, így próbálta meg felhívni a közvélemény figyelmet az üzenetére. A hozzáállását mindenesetre jól illusztrálják a cselekedetei.
Hogy egy példával éljek: amikor az orvosok végeznek az egyetemen, esküt tesznek, melynek szövege így szól: „Fogadom, hogy orvosi tudásomat az egészség megőrzésére és a betegek javára fordítom. A betegek gyógykezelésében meggyőződésem és tudásom szerint csak azt alkalmazom és tanácsolom, ami a javukra válik és óvni fogom őket az egészségre káros és ártalmas hatásoktól”.
Nagyon úgy tűnik, hogy a tanácsadók nem tesznek esküt…
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
